Culinartz 10 min. 30 min.

Meséltem már egy lapjaira hullott örökölt szakácskönyvről, amelyet még az ínséges időkben adtak ki.  Már gyerekkoromban is lapozgattam és meg is jegyeztem, hogy ebből a könyvből akkor is lehet főzni, ha nincs miből. Persze, hiszen a receptek java arról szól, hogyan késztsünk ezt meg azt, ha nincs hozzá ez vagy amaz.
Minap lapozgatva bukkantam a citromlevesre. Első pillanatomban elhűltem, sehogy se állt össze bennem a kép: adott egy korszak, amikor nincs hús, nincs tojás, nincs cukor, nincs semmi, honnan volt akkoriban citrom a leveshez? de ezen túllépve  (na jó még mindig ez foglalkoztat a legjobban) akarva se időzíthettem volna jobban az elkészítését, jégbe hűtve a világ legeslegfinomabb hűsítő levese!

Kicsit alakítottam rajta és eltértem az eredeti recepttől, de a végeredmény több, mint finom 🙂

” 2 szép citrom levét kinyomjuk, átszűrjük, azután a vékonyan lereszelt sárga héját hozzáadjuk és 3 pohár vízzel feltesszük főni. Fél órát főjjön, akkor egy kanál burgonyalisztet egy deci ízes borban simára keverünk, a leveshez adjuk”

Tehát 2 citrom levét kinyomtam, szűrtem, héjának sárga részét lereszeltem, adott mennyiségű vízzel feltettem főni. Édesítővel ízesítettem.

Akadt itthon egy kevés Ben Ryé, ami Pantelleria szigetének egyik legfinomabb bora, gondoltam ennél jobb bort álmodni se lehet bele, szerencsémre alig volt több két decinél az üvegben, különben még a néhai Keith Floyd nyomdokaiba léptem volna 🙂
Elkevertem egy evőkanál keményítőt a borban, a maradékod megittam, majd hozzáadtam a készülő leveshez, hagytam egyet forrni és levettem a tűztől, átszűrtem.

Az eredeti recept 2 tojássárgáját ír, de hát nem pazarlunk!, így én csak egy sárgájára habartam be. Ez annyit jelent, hogy egy tálban a sárgáját elkezdem egy kézihabverővel keverni, majd óvatosan apránként adom hozzá a forró levest, hogy hőkiegyenlítődjék és véletlenül se csapódjon ki. Mikor ezzel készen voltam  ismét átszűrtem és mehetett a jeges fürdőbe, onnan pedig a hűtőbe.

A könyv szerint a tojások fehérjéből készülhet tojáshabgaluska, madártejhez hasonlóan, de én ettől eltekintettem, és túrógombóckát készítettem hozzá.

Egy szó mint száz, isteni és hűsítő, tulajdonképpen egy könnyű, folyékony lemon crud.

Itt pedig egy gyors fotó, pont a legidomtalanabb gombóc, legformátlanabb oldalával :)A

 


Főzte és fényképezte Emese, alias Culinartz ~ a konyha az egyetlen hely, ahol nem kapaszkodom tervekbe


Hasonló bejegyzések: