Culinartz 10 min. 15 min.

Amikor az 1885-ös Országos Kiállításon bemutattak egy díjazott karamell vázát, amelyben egy cukorból készült virágcsokor díszelgett a látogatók ámulatból ámulatba estek. Az időtájt itthon elképzelni sem tudták, hogy cukorból ilyen művészi alkotást lehet készíteni.

Az alkotó nem más volt, mint a genfi születésű Gerbeaud Emil cukrász, aki Európát megjárva 1884-ben Párizsból érkezett Pestre az akkori híres cukrász, Kugler Henrik meghívására. Rövid időn belül hatalmas hírnévre tett szert, betársult majd átvette Kugler, Gizella-téri (ma Vörösmarty tér) üzletét értékes festményekkel. szőnyegekkel, iparművészeti bútorokkal rendezett be és a város méltán leghíresebb üzlete lett, ahova királyi hercegek, arisztokraták, iparmágnások jártak.

Több mint száz új árut vezetett be, ő találta fel a konyakmeggyet és a csokoládédrazsét, ami által neve az egész világon ismertté lett.

Fadobozos bonbonjait Európán kívűl is exportálta és a mindennapi munkában is valósággal komponálta készítményeit, amelyben anyag és forma tökéletességére törekedett.

Nevéhez fűződik a zserbó-szelet is.

Íme a recept eredeti változata, amelyet maga a Mester alkotott:

100 g csokoládé

A tésztához:

350 g liszt

200 g vaj

50 g cukor

20 g élesztő

1 dl tej

1 db tojás.

A töltelékhez:

200 g sárgabarack lekvár

120-120 g darált dió, cukor

 

Az élesztőt langyos tejben , egy kiskanál cukorral felfuttatjuk.

A lisztet a vajjal összemorzsoljuk, hozzáöntjük a megkelt élesztőt, a cukrot, a tojást és jól összedolgozzuk.

Ezt a tésztát három egyenlő részre osztjuk, lapokra nyújtjuk.

A tepsiben egymásra tett lapok közé kenjük a lekvárt megszórjuk a darált dió-cukor keverékkel.. Az így összeállított tésztát egy órán át pihenni hagyjuk, majd megszurkálva mérsékelten meleg sütőben világosra sütjük.

Deszkára csúsztatva kihűlés után felszínét olvasztott csokoládéval bevonjuk, majd hosszúkás szeletekre vágjuk.