Tárkonyos raguleves

Néha azért leves is kell, ezt már szüleim is, nagyim is hajtogatta… igaz ők naponta tették. Meg is fogadtam: ha egyszer végre felnőtt leszek, nem lesz mindennapos a leves.
Ez van, nem vagyok egy nagy leveses, általában a krémleveseket részesítem előnyben. Nyilván kedvelem bennük, hogy pikk-pakk készen van, csak egy kis pirítás, párolás, főzés, turmixolás.

Most viszont rekonstruáltam egy ragulevest. Igazság, hogy ezt még inkább az ízlelőimre szabtam.

Hozzávalók:

4 bő adag kijön ám belőle, de ha hatan ültök az asztalhoz, akkor sem marad senki korgó gyomorral.

1 db csirkemell, filézve, apró kockákra vágva,
1 közepes hagyma,
4 szál sárgarépa, apróra vágva,
2 szál fehérrépa, szintén apróra,
egy kisebb darab zeller falatnyi kockákra vágva,
15 dekányi zöldborsó,
alaplé helyett ételízesítő (nem az a sókkal, mérgekkel telenyomott cucc, hanem az a házi, saját készítésű, napon szárított! ) ,
2 gerezd fokhagyma,
1 dl tejszín, csipetnyi cukor,
fél citrom leve,
rengeteg friss tárkony,
kevés vaj.

Felhevített vajban a  pipicicit minden oldalról átpirítom, hozzáadom a zöldségeket a finomra vágott hagymával, fokhagymával és tovább pirítom, felengedem kb 1,2 liter vízzel.
Sózom, hozzáadom az ételízesítőmet  és puhulásig főzöm, miközben hozzáadom a zöldborsót.

Ha megpuhult, hozzáadom a tejszínt.
Vajgaluskát készítek: tojást habosra verem a vajjal, hozzáadom a lisztet galuskákat szaggatok a lassan gyöngyöző levesbe.

Végül az egész levest csipet cukorral, citromlével, rengeteg tárkonnyal ízesítem, néhány percnyi pihentetés után tálalom.

raguleves

Csatlakozz a Facebookon és nem maradsz le a lényegről! 🙂 Ha pedig tetszik, oszd meg másokkal is!

Zöldborsó tojással kicsit másképp

Úgy terveztem, hogy rittyentek egy remek főzeléket. Igazi tavaszi-nyárit zöldborsóból és koronázom tükörtojással.

Ráadásul kaptam egy kis gasztro ajándékot, illetve sok kicsit 🙂 Pöttöm fürjtojásokat. Nem szívesen mondtam volna le a főzelékemről és  motoszkált bennem  a huncut énem, mi történne, ha a fürjtojásokból sütnék tükörtojást? Mégis hogyan készítsem? Minden tíz szem borsóhoz egy tojás? Ennek a gondolatmenetnek a végére sem értem már készült is az estebédem.

Egy bögre zöldborsót megmostam lecsöpögtettem és egy kevés gorgonzola sajttal pépessé turmixoltam. Hozzáadtam egy tojássárgáját simára kevertem, majd hozzáadtam  a tojás keményre vert habját. ( ez tyúk tojás volt! 🙂 )

Gyakorlatilag egy szuflé féleséget készítettem. Szépen belekanalaztam sütésálló kerámia tálacskába. A közepébe kanállal készítettem egy kis mélyedést, amibe beleütöttem egy fürjtojást.

180 fokos sütőben vízfürdőben kb. 15 percig sütöttem. Tetejére került egy kis parmezán ostya is egy ágacska élet gyógyfüve oregáno a tökéletes ízhatás érdekében.

zöldborsó

Angolszalonnás borsósaláta spárgával és mentával, vasalt hússal

zborsó

Az év ezen időszakát imádom a legjobban! Ilyenkor tobzódni lehet  a legfinomabb friss alapanyagok között és tényleg csak a fantázia szabhat határt annak ami a tányérba kerül.

Egészen pici koromtól rajongok a zöldborsóért, bár a Nagyi biztosan kisebb szívrohamot kapott minden esetben amikor focizni kezdtem a tányéron lévő borsószemekkel, majd meccs végén egyenként próbáltam a villára felszúrni. Bizony egy borsó ebéd elfogyasztása igen hosszúra tudott nyúlni. Ennek ellenére mindig megkaptam, ha éppen zöldborsóra szottyant a kedvem, mivel Nagyi úgy tartotta, azért kívánunk enni valamit, mert a szervezetnek éppen arra van szüksége (abba nem igazán mennék bele, mi mindent tűrt el emiatt… többek között a cukros zsíros kenyeret vagy éppen a lekvárosat-hagymával).

Bizonyára lemerültek a B1, B2, és C vitamin tartalékaim, a szénhidrátban és kalóriában már nem vagyok annyira biztos, ugyanis ezeket mind tartalmazzák a pirinyó elbűvölően smaragdzöld gyöngyszemek. Kalóriaértéke megközelíti a burgonyáét, fehérjetartalma pedig majd háromszor annyi.

Míg a zöldborsókat fejtettem egy szép sárga kukaccal is farkasszemet néztem! Nem vagyok vega, sőt! Húst bizony enni tudnám hússal, de a kukacos borsószemet szépen kipakoltam a szabadba. Jobb a békesség, ne bántsuk egymást.

Biztosra mentem, így a borsószemeket hideg vízbe tettem, hogy az esetleges természetből származó húsanyag a szó szoros értelmében fennakadjon 🙂

Tegnap egy kis darab angolszalonnát lefagyasztottam, úgy 5 dekás darabot. Erre azért volt szükség, hogy ma még fagyott állapotában hajszál vékony falatokat faraghassak belőle.

És kezdődhetett a móka.

Egy aprócska fej újhagymát apróra vágtam és kevés olívaolajon megdinszteltem, Rádobtam a leheletvékony szalonna darabokat, megpirítottam majd a zöldborsót és néhány szál darabokra vágott spárgát is hozzáadtam. Nagyon kevés vizet öntöttem rá és megpároltam az egészet.

Ez a művelet nem tart sokáig, mert minden zöldség nagyon zsenge így a legjobb ha csak roppan a spárga és pukkan a borsó.

Amint levettem a tűzről hozzáadtam egy menta ág leveleit apróra vágva.

zöldb

 

Még a legelején kiklopfoltam a husit megkentem egy leheletnyi dijoni mustárral és alaposan megmasszíroztam olívaolajjal. Feltekertem és hagytam pihenni. Mikor eljött a sütés pillanata, villával megdöfködtem majd a felforrósított grillserpenyőbe helyeztem. Csak úgy sercegett! Óvatosan ráhelyeztem a vasalót.

Így nézett ki

vasaló

Nos, ezzel a vasalóval kizárólag a konyhában vagyok nagy barátságban. Persze ez egy ősrégi darab, ilyenekbe helyeztek hajdanán szenet vasaláskor. Egy ilyen vasaló talpnak még így üresen is komoly súlya van! Nagyanyáinknak nem is volt szüksége karizomra gyúrni a konditeremben, elég volt kivasalni nagyapáink gombos, letűzött ráncokkal, mizlivel díszített, ráncolt bő ujjú ingeit, a lajbikat és a puruszlit.

A hús mindkét oldalát megsütöttem, “kivasaltam” , alaposan megszórtam friss petrezselyemzölddel és tálaltam a kész zöldborsó salátával.

Kiegészítőnek készült hozzá egy kevés mentás paradicsomsaláta, ugyanis ezt már tegnap este felvettem a képzeletbeli étlapomra.

Ismét örömmel nyugtáztam, hogy érdemes bátran nyúlni a friss fűszerekhez, mert hatalmas ízorgiát tudnak okozni. Persze azt is eldöntöttem, hogy a kiskertemben lesz sok zöldborsó is, hogy tudjak foci mecset játszani a tányéromban.

angolzoldsparga

 

 

Mascarponés zöldborsókrémleves pisztáciával

Nem is tudom mi a gyorsabb: elkészíteni a krémlevest vagy megírni a posztot?
De meg kell írnom, akkor is ha nem tudom rövidre fogni.
Legalább három nyomós oka van ezt a receptet szem előtt tartani.
Rendkívül gyors. Tegyük fel, hogy este nincs sok időd a tűzhely mellett, hidd el: ez egyszer az életben mindenkivel megesik.
Második érv: általában ez a néhány öszetevő még a mini-eco pingvinek lakta hűtőszekrényben is megtalálható. Ha a sajátban abszolút nincs semmi, hát érdemes a szomszédéba lesni.
Végül, de nem utolsó sorban fontos az is, hogy ez a recept megérdemel egy posztot mert elronthatatlan, nincs mit kísérletezni rajta és még a zöldborsót kicsit sem kedvelő gyerkőcök is gyorsan belapátolják.

Hozzávalók
35dkg zöldborsó
4 dl zöldség alaplé
5 ek mascarpone
metélőhagyma
só, bors, extra szűz olívaolaj
egy vastagabb szelet szalonna (elhagyható)

helyette natúr pisztácia durvára törve.

A hagymát szeletekre vágom, felforralom az alaplevet és félreteszem.
Egy serpenyőben kevés olajat hevítek és megfonnyasztom rajta a hagymát ügyelve, hogy ne barnuljon meg.
Hozzáadom a zöldborsót, megforgatom majd felöntöm az alaplé felével. Folyamatosan öntöm hozzá az alaplevet, amíg a borsó megpuhul.
Leveszem a tűzről, hozzáadom a mascarponét és szükség esetén sózom. Botmixerrel összeturmixolom az egészet és alacsony lángon néhány percig főzöm.
Ha túl sűrű adjunk hozzá egy kis alaplevet, bár én úgy szeretem ha már-már velouté sűrűségű.

A szalonnát kis kockákra vágjuk, megpirítjuk és a krém tetejére teszünk néhány kockát. Megszórjuk szárított metélőhagymával és frissen őrölt borssal.
A mascarponét helyettesíthetjük tejszínnel, a snidlinget bazsalikommal, mentával, a szalonnát sonkával, vagy az egészet durvára tört pisztáciával.