Culinartz

karfiol

Ha valamivel ki tudtak kergetni a világból is az a karfiol volt. Bármilyen formában, ha pedig porcukros verzióját kínálták még sikoltoztam is menekülés közben.

Nem voltunk jóban. Annyira nem, hogy rá se bírtam nézni. Most pedig azon kaptam magam, hogy szemezek a hatalmas halomba rakott hófehér karfiolokkal. Szinte kérlelt, hogy nyúljak érte.

Néhány napig a hűtő polcán hagytam, barátkoztunk és töprengtem mit kezdjek vele.

Porcukorral, tejföllel, prézlivel? Na neee! Ha agyonütnek sem 🙂

Végül tegnap szépen rózsáira szedtem. Beáztattam citromos vízbe. Néhányszor cseréltem is a vizet alatta. Ezt követően enyhén sós vízben megfőztem.

Felaprítottam egy csokor petrezselyemzöldet, egy fej új fokhagymát karikákra vágtam és csöppnyi olíván megpirítottam.

A közben puhára főtt karfiolról leöntöttem a vizet és az egészet betetettem az aprítógépbe. Fokhagymástól, petrezselyemzöldestől. Amikor már kellően pépes pürés volt, hozzáadtam két kanálnyi juhtúrót és ugyanennyi fokhagymás sajtkrémet. Alaposan összekevertem és ráálmodtam némi pirított diót.

Egy nap után az igazi!

Rozsos magvas stangliban pedig egyenesen mennyei! Elkövettem vele már egyebet is, arról később beszámolok

karfiolkrém.