Címkék zsálya

Wonton raviolli illatos zöldfűszerekkel

4

A konyha az a hely ahol soha nem kapaszkodtam tervekbe.
Minden inspirálni tud egy hirtelen jött zápor, egy formás felhő, egy mosoly, egy jókedvű vagy kedves üzenet.
Így volt ez a wontonnal is mikor tányérra komponáltam a csakra zöldjéhez színben illő összes illatos fűszert.
Az arisztokratikus spárgához az erdő illatú bazsalikomot, a gyógyító zsályát, a vidám ruccolát és a gondűző fokhagymát. Mindezt koronázva a mascarpone selymes lágyságával, a gorgonzola markáns ízével, hogy igazi olasz Mammaként beletöltsem a vietnámi wontonba.
És ha már a bazsalikom erdő illatú úgy döntöttem hirtelen, hogy a pöttöm raviolliknak ezerszép virág alakot kell ölteniük.
Mindezt tálalva az annyira kedvelt pestómon ami nélkül már nem is tudok létezni.

wonton2

Úgy történt, hogy ezzel a tésztával beneveztem és be is kerültem a Floriol Gasztropárbajára Fűszeres Eszter csapatába.
Persze a  kamera által okozott lámpalázzal nem számoltam, viszont a hozzávalókat ismét jól választottam, erről csak akkor tudtok meggyőződni, ha elkészítitek ti is otthon, természetesen kizárólag azután, hogy leadtátok voksotokat a Fűszeres csapat részére.

Szavazni itt tudtok: KATT IDE

Természetesen nem maradhat el a recept sem 🙂

Hozzávalók:

1 csomag wonton tészta

1 köteg zöld spárga

2 ek mascarpone, 10 dkg gorgonzola, 2 ek ricotta

1 tojás

2 gerezd fokhagyma

ruccola, zsálya, bazsalikom, bazsalikom pesto és floriol mediterán olaj 😛

A spárgák szárát karikákra vágom és az egészet enyhén sós vízben megfőzöm.

A karikára vágott szárdarabokat és néhány kalász darabod félreteszek.

A többit összeturmixolom. Miután kihűlt hozzáadom a friss ruccolát, bazsalikomot, zsálya leveleket, a mascarponét, a gorgonzolát, a ricottát, fokhagymát és összedolgozom végül a tojást is hozzáadom.

wonton1

 

Wonton tészta közepére halmozom őket majd a tészta széleit egy vizes ecsettel megkenegetem és ráhelyezek egy-egy másik darab tésztát, majd alaposan rányomom úgy, hogy lehető legkevesebb levegő maradjon a tésztalapocskák között.

Ezt követően egy virág alakú szaggatóval csinos alakokra vágom. Enyhén sós vízben kb 5 perc alatt kifőzöm.

Megforgatom egy kevés mediterán olajban, majd kevés bazsalikom pestóra helyezem. A maradék spárga szár karikákat és kalászokat forró mediterán olajban megforgatom és a tésztára helyezem.

És ha már vietnámi wonton egy kis illatos thaj bazsalikom virágot is szórtam rá az összhatás érdekében.

wonton3

 

Csatlakozz a Facebookon és nem maradsz le a lényegről! 🙂  Ha pedig tetszik, oszd meg másokkal is

Citromos csirkés cézár saláta

sali

Van egy régi kiadású receptfüzetem. Ebben Julius Cézárhoz kötik a saláta eredetét. Ez hatalmas tévedés. A római uralkodónak semmi köze nincs a salátához. Sőt! megkockáztatom, hogy feleségei közül egyik sem tudott igazán főzni ugyanis a három császárné Cornelia, Pompeia és Calpurina után morzsányi  sem maradt a gasztronómia történelmében.

A méltán híres és közkedvelt  Cézár salátát egy bizonyos olasz séf Cesare Cardini alkotta meg. A séf még az első világháború után emigrált az Egyesült Államokba ahol először Sacramentóban majd San Diegóban üzemeltette híres éttermeit.  1924-ben társult Tijuanában (Mexikó) egy étterembe, ahol létrehozta ezt a salátát amely innen hódította meg az Államokat majd később Európát.

Cardini egyetlen célja a tipikus olasz ízek kombinálása volt az amerikai ízekkel:  mint a parmezán, római saláta és extra szűz olívaolaj, és a Worcestershire szósz, amit már akkoriban is salátaöntetként használtak Amerikában.

Az eredeti receptből a római salátát tartottam meg ezúttal. (és hatalmas tévhit, hogy jégsalátával készül, annak ellenére, hogy a hazai éttermek sajnálatos módon többnyire ezt használják)

Hozzávalók:

csirkemell filé

római saláta

gorgonzola, tejföl, olívaolaj

fél citrom reszelt héja és leve,

főtt tojás, friss zsálya

Egy fél csirkemell filét hosszant kettévágtam, majd bedörzsöltem kevés sóval. Kockákra vágtam és meghintettem alaposan reszelt citrom héjával és hagytam pihenni.

Közben kevés gorzonzola sajtot elkevertem egy evőkanál tejföllel, olívaolajjal és megfürdettem benne a leveleire szedett tépett salátát.

Olívaolajat hevítettem majd néhány zsálya levél kíséretében egy fél citrom levével a csirkehúskockákat megsütöttem.

Egy keményre főtt tojással néhány datolya paradicsom társaságában tálaltam.

Eltér nagyon az eredeti recepttől ám egyike azon ételeknek amelynek rengeteg variációja létezik. Mindig ahogyan éppen fáj rá a fogunk 🙂

cézár

 

 

 

 

Zsályás paradicsomos tészta korongok olívabogyóval

Van ennek a tésztának rendes neve is, igazi olaszos: corsetti. Először Genovában találkoztam vele akkor még elképzelésem se volt arról, hogyan készülnek ezek a 4-6 cm átmérőjű korongocskák.

Mint mindennek Itáliában, ennek is története van. Minden nemesi család rendelkezett saját címerével ellátott korong nyomó szerkezettel, amit állítólag csak ünnepek alkalmával használtak.

A szerkentyű két darabból áll: egy fából készült kör alakú pecsét és egy korong szaggató. A frissen gyúrt vékonyra nyújtott tésztából korongokat kell szaggatni, majd ezt ráhelyezni a pecsétre és a korong szaggató másik végével rányomni a pecsétre. Minél gazdagabb volt a család annál díszesebb korongokkal nyomták a tésztát, aminek persze meg van az előnye, hiszen a gazdagon mintázott tészta tallérokon jobban megtapad a fantasztikus sugó.

Én is beszereztem magamnak egy ilyen kis kütyüt, de mivel felmenőim között nem igazán találni gazdag nemest, családi címer sem áll rendelkezésemre, be kellett érnem ezzel az egyszerű koronás mintával 🙂

Bevallom egyet már rendeltem valamikor tél végén interneten, de az csak egy kínai replika volt.  Sok sikerről nem számolhatok be, de mivel nem vagyok egy könnyen feladó típus keresgélni kezdtem.

Hosszas kutatás után leltem rá a Mesterre, a keresést néhány telefon és e-mail követte mire kézhez vehettem a saját kis szerkezetet amihez még az eredeti tészta receptjét is mellékelte.

Rém egyszerű:

15 dkg liszthez hozzáadtam egy kevés sót, 3 tojás sárgáját és kb 1,5 dl fehér bor (jelen esetben egy könnyed muskotály került bele). Ezt alaposan összedolgoztam majd kb 3 mm vastagságúra nyújtottam. Kiszaggattam és a már említett módon a kütyüvel mintáztam.

Minden bizonnyal nagyon csillogtak a szemeim az eredményt látva, elvégre saját márkájú pastát főzök! Az örömtől végig táncoltam a sugó főzést a háttérben szóló salsára, kifőztem a tésztát és kész!

Alig várom, hogy ebéd vagy vacsora vendégek érkezzenek, őket is el fogom kápráztatni reményeim szerint 🙂

Hogy mi kerül a tésztára? Valójában ez ízlés kérdése. Bármit lehet, amivel a spaghettit vagy más tésztát önti nyakon az ember.

Ez esetben egy sima paradicsomos sugót turbóztam fel némi olívabogyóval és friss zsályával.

Egyszerűen mennyei!