Landolt ma a táskában néhány finomság. Ezért is szeretem a hatalmas táskákat, mert minden női dolog mellett akár egy spontán piacozás is elrejthető benne.
A kedvenc annyira fifikás, hogy ha a mérete nem volna elegendő, akkor a közepén keresztül húzódó zipzárral “bővíthetem”. Zseniális találmány! Bár ez sem segített ma rajtam, így a friss rebarbara szárakat csokorba kötve hoztam el, persze ennek volt némi hátránya, mert beleharaptam az egyik száracskába, mintha nem tudnám, hogy önmagában igen erősen fanyar. Bővebben itt olvashattok róla.
Bevallom töprengtem egy ideig, mit készíthetnék belőle.
Bátortalan is voltam, annak ellenére, hogy ez nem jellemző rám a konyhában.
Még lövésem sem volt mi lesz a végeredmény de már vékonyan hántottam le a szép rózsaszín levélszárakat.
Két ujjnyi darabokra vágtam és két evőkanál nyírfacukorral összekevertem, Hozzáöntöttem kevés vizet és kb 5 percig főztem.
Ha ennél többet nem teszek vele lett volna egy diétás finom rebarbara kompótszerűségem.
Hirtelen ötlettől vezérelve pite készítésbe kezdtem. Nem méregettem csak úgy szemre, ám a végeredmény nagyon meglepett. Igazi puha és omlós pite tésztát sikerült készítenem.
5 evőkanálnyi vízben feloldottam egy kanálnyi cukrot és egy csipetnyi sót.
Két bögrényi lisztet összemorzsoltam kb 2/3 bögrényi vajjal, hozzáadtam a cukros sós vizet, gyorsan összekutyultam és betettem pihenni a hűtőbe.
Közben majdnem egy bögre ( ez 2,5 decis) tejszínt felvertem, hozzáadtam 2 evőkanál nyírfacukrot, 1 egész és 3 tojás sárgáját ( fehérjékből macaron készül, már tudom 😛 ), kb fél deci rumot, csurgattam bele kevés mézet, vaníliát és 1 evőkanál lisztet. Alaposan összekevertem és hozzáadtam kb 8 dkg áttört túrót.
A tésztát kör alakú formához idomítottan kinyújtottam, kibéleltem vele, beleöntöttem a túrós masszát és ráhelyeztem a már kihűlt lecsöpögtetett rebarbarát.
180 fokra előmelegített sütőben kb 30-35 perc alatt aranybarnára sütöttem.
szólj hozzá