Culinartz

Ha Móriczra igaz volt, hogy nem élhet muzsikaszó nélkül, rám az igaz, hogy nem élhetek pasta nélkül.

Tészta minden mennyiségben (no ez egy ideje túlzás!), formában, ízben….

Mindig különös érzések töltenek el tészta főzés közben ugyanis az  olasz temperamentum és életfelfogás is igazán közel áll a szívemhez.

Így aztán semeddig se tart  felvenni a Dolce vita!életérzést nekiállni akár tésztát gyúrni ( ezúttal nem én gyúrtam, nehéz is lenne pennét készítenem házilag) – fittyet hányok a világ gondjaira, bekapcsolom kedvenc olasz zeneválogatásom, magam elé képzelem az azúrkék tengert, egy hatalmas olaszos családot akire főzök és elkezdem a komponálást. Pontosan úgy, mint odalenn délen a nagy családi eszem-iszomok alkalmával, amikor is kimaradhatatlan valamilyen tésztaspecialitás.

Ahány ház, annyi szokás-tartja a mondás, Itáliára másképpen igaz: ahány ház annyi pasta.

Nálam pedig, ahány pasta annyi féle, mert bizisten még soha nem alkottam meg kétszer ugyanazt a tésztát és nekem elhihetitek, heti legalább egyszer kerül a tányéromra.

Ahogyan ezúttal is.

Hozzávalók

140 g penne

1 édeskömény

80 g fontina típusú sajt

20 g vaj és ugyanennyi liszt

egy pici só és 3 dl tejszín

A kettévágott édesköményt vaj puhára főzöm (kb fél óra) kevés főzővízzel együtt leturmixolom.

Felolvasztom a vajat hozzáadom lisztet, folyamatos keverés mellett aranyszínűre pirítom, majd apránként hozzáadom a tejszínt és összeforralom.

Hozzáadom a reszelt sajtot az édeskömény püréjét a kifőtt tésztát beleforgatom és már lapátolhatom is.

Ha nem vagy farkas éhes, még bedobhatod 170-180 fokra előmelegített sütőbe negyed órára. Nem fog rontani rajta.

pasta


Főzte és fényképezte Emese, alias Culinartz ~ a konyha az egyetlen hely, ahol nem kapaszkodom tervekbe


Hasonló bejegyzések: