Culinartz

Tévedés ne essék, nem diétázom és nem fogyókúrázom. Sütök és főzök rendületlenül, ráadásul olyan mértékben, hogy képes vagyok egy nap két féle fánkot is sütni, ha rámtör a konyházhatnék. Mire posztot írhatnék elönt a jóllakottság érzése, és csak halogatom a posztok írását.

Megpróbálom behozni a lemaradásom, ugyanis rengeteg van.

Ezt az egy posztot szentelem a fánkoknak (vagy mégsem? 🙂 )

Többnyire egy dologra kell figyelni, mint minden zsírban sült tésztánál nagyon fontos a sütési mód. Azt hiszem legtöbben már nem zsírt használtok, mint nagyanyáink, hanem olajat. Úgy vélem létezik egy még egészségesebb lehetőség. A kókuszolaj, kókuszszír. A titok nyitja a hőmérsékletben rejlik- a zsiradékot fel kell melegíteni mielőtt a tésztát beletesszük (nem árt ám a nyújtáshoz használatos lisztet, ha marad a tésztán, leütögetni, ugyanis ez gyorsan megég a forró zsiradékban)

Ha forró az olaj vagy zsír, a tészta külseje gyorsan sül, és belül nyers maradhat. Ha pedig hideg zsírba, olajba tesszük a tészta sokat szív magába.

Hagyományos szalagos fánk:

3 dl tejet meglangyosítok, belemorzsolok 3 dkg élesztőt, és beleteszek 1 evőkanál porcukrot.

Amikor az élesztő megkelt, 5 dkg vajjal, 2 tojássárgájával, 1 dl rummal, csipet sóval és fél kiló liszttel kelt tésztát készítek.

A lágy tészta az alapos kidolgozás eredménye. Ez a fázis felér egy tornaórával, persze ha nem gépi erővel dolgozunk 🙂

Langyos helyen másfélszeresére kelesztem, deszkára borítom és ujjnyi vastagra nyújtom. Fánkszaggatóval kiszaggatom, majd egy konyharuhával letakarva 30 percig tovább kelesztem.

Középforró zsiradékban, egyenletes tüzön sütöm.

A sütésnél minden esetben figyelni kell arra, hogy a deszkán fekvő fánk felső része kerüljön a zsírban alulra. Sütés elején az edényt lefedem. Megfordítás után pedig leveszem a fedőt. Ettől lesz az oldalán csodaszép szalagos! Még melegen megszórom porcukorral. Ha pedig lekvárral töltöm, mindenképpen egy fanyarabb, savanykásabb ízűt választok hozzá. Legjobb, ha egy részét lekvárral, másik részét vanília vagy/és csokikrémmel/pudinggal töltitek be.

image

Profiterol, azaz égetett fánk

A képviselőfánk is ebből készül. Ez a kedvencem! Legyen mini vagy maxi méretű, imádom az égetett tésztát készíteni.

Már régebbi posztokban is beszámoltam az alap tészta készítéséről.

Légyegében bármivel tölthető, még sósan is remek focinasi.

A fánkok burka:

1 bögre víz (250 ml)

1/2 bögre vaj

csipet só

1 ek cukor

1 bögre liszt

4 tojás.

Egy edényben felforralom a vizet a vajat, a sót és a cukrot. Leveszem a tűzről és beleöntöm a lisztet egyszerre. Egy fakanállal alaposan összedolgozom, visszateszem a tűzre, hogy kicsit szárítsam. Állandóan keverem, nehogy leégjen.

Tálba teszem és hagyom kihűlni.

Egyenként hozzákeverem a tojásokat és simára dolgozom.

Nyomózsákból pici diónyi gömböket nyomok a zsírpapírral bélelt sütőlemezre. Felvert tojással megkenegetem a tetejüket és 200 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütöm. (kb 25-30 perc)

Mielőtt megtölteném hagyom teljesen kihűlni.

Ezúttal, matchás mascarpone mousse-al töltöttem, és csokoládé ganázsba mártogattam.

Mascarpone mousse: 

30 deka mascarpone,

8 deka porcukor,

3 deci tejszín, ez esetben még matcha por.

A porcukor felét a matchával összekeverem, majd kiverem a mascarponéval, a porcukor másik felét a tejszínnel kemény habbá verem, majd a mascarponét hozzáadom kis adagonként, homogén masszává dolgozom.

Ezt töltöm a pöttöm fánkokba, majd mártogatom csokoládé ganázsba.

Csokoládé ganázs:

fél liter tejszín forrásig hevítve, majd 30 deka jó minőségű darabolt csokoládéra öntöm és rövid ideig hagyom állni, majd gőz fölött homogén masszává keverem. Nem kell megijedni a maradéktól, persze azoknak szól, akik nem torkoskodnak közben 🙂 Ha dermedni hagyjátok a maradékot, vizes kézzel apró golyócskákat formázhattok és meghempergethetitek kakaóporban, máris készen van az áhított trüffel golyó. De eltartható hűtőben, gőz felett könnyedén lehet újramelegíteni.

image

A háttérben itt egy ananászvirág bújt meg. Semmi nehézség nincs az elkészítésében. A megtisztított, friss ananászból, lehelet vékony szeleteket vágok, majd sütőben mindkét oldalán kellően megszárítok. Még melegen formázható. Remek kiegészítője egy- egy desszertnek.

Churros:

Ami a franciáknak a profiterol, az a spanyoloknak a churros. Valójában a tészta ugyanúgy készül, mint a profiterolé, csak ez esetben a tésztát egy csillagvégű nyomócsővel ellátott habzsákból kell forró zsiradékba kb 15 cm hosszan kinyomni.

Nem érdemes hosszabbakat, mivel a tészta rendkívül lágy és könnyen kettétörhet a súlyától.

Papírra szedve amíg még forró fahéjas porcukorral megszórom és csoki mártást készítek hozzá. Óvatosan! Ugyanis ez a megunhatatlan, az abbahagyhatatlan kalóriaforrás 🙂

image

Csörögefánk:

Bizonyára létezik millió és egy változata, de én minden esetben a Nagyitól örökölt receptet használom. Hol növelve, hol csökkentve az adagot 🙂

6 tojássárgáját, 2 deci tejföllel, 2 evőkanál rummal összekeverek.

50 deka lisztet elmorzsolok 10 deka vajjal,  2 evőkanál porcukorral, majd hozzáadom a tejfölös keveréket és hólyagosra dagasztom. Letakarva 30 percre a hűtőbe teszem pihenni.

Kb 3 -4 mm vastagságúra nyújtom és egy derelyevágóval csinos rombusz alakokat vágok, majd mindegyik rombusz közepén a hosszabb átlón ejtek egy bemetszést. Egyenként mindegyiknek, az egyik sarkát áthúzom a bemetszésen.

Miután mindegyiket megformáztam, forró olajban mindkét oldalát gyorsan megsütöm.

Nagyon fontos, hogy ne sokáig süssük, mivel könnyen kiszárad és oda az omlósság! Fahéjas porcukorral megszórom és savanykás (ezúttal vörös áfonya) lekvárral tálalom.

image

 

Végeredményben mindegyik nagyszerű! Lehet próbálkozni, és a sikerekről pedig beszámolni.

Elvárom! 🙂