Blogról
Legutóbbi bejegyzések
Blogról
Hétköznapi munkámnak távolról sincs köze a gasztronómiához. Egyszerűen csak imádok főzni. Különösen lenyűgöznek az összetevők, módszerek és eljárások, mindaz ami a konyhában megtalálható és megvalósítható (főleg ha éhes vagyok!), mert nem mindegy, hogy mindaz amit eszünk íze közepes, jó vagy hihetetlenül jó.
Úgy vélem, hogy egy minőségi étkezés sokkal több, mint egyszerűen az összeg amelyet ráköltünk.
Számomra a főzés kicsit olyan, mint valami ami a mi részünk: minden alkalommal egy darabka a szívből, egy kis szeretet, szenvedély, mert enélkül “konyha” sem létezik és mert azok vagyunk, amit eszünk!
És… ahogyan fogyasztjuk.
Miért kezdtem el írni ezt a blogot?
Elsősorban mivel imádok főzni. Legnagyobb elismerés szeretteim “nyammogása” a tányér felett. Rengeteg receptet halmoztam fel az évek során és szokásommá vált, hogy elmeséltem főzéseimet családomnak, barátaimnak fotókkal is alátámasztva. A blog ennek természetes folytatása volt, amely most már kívülállókat is érdekel.
Azért született, hogy megosszam kreációimat, felfedezéseimet, receptjeimet.
A gasztroblogok felfedezése olyan volt számomra, mint a megvilágosodás: magamra ismertem a konyha eme őrültjeire, akik napról napra megosztják felfedezéseiket.
Magam is éveken át gyűjtögettem a recepteket – ugyanis gyerekkorom óta a főzés szerelmese vagyok- füzetekben, cetliken, mindenféle mappákban és tartókban.
Elképzelhetetlenül, javíthatatlanul rumlis vagyok és elegem lett abból, hogy amikor kedvem támadt elkészíteni egy receptet mindenfelé keresgéltem az ezernyi cetlimen, amelyek különleges adottságukból adódóan mindig eltűnnek akkor amikor kellenének. Nyomtalanul.
Ez egy konyhablog. Távolról sem tartom magam gasztrobloggernek. Blogom elsősorban arra szolgál, hogy magamnak örömet szerezzek.
Nem törekszem arra, hogy feltétlenül eredeti legyek, oly értelemben, hogy nem csinálok semmit a hatás kedvéért.
Csak főzök.
Szívből.
Minden tervbe kapaszkodás nélkül. Egyetlen egy céllal: konyhámból csak olyan étel kerüljön a tányérba ami után mindenki megnyalja a száját, amelybe a saját egyéniségem is belekomponálhatom.
Mert mindent tányérra komponálok, mert nincs sok más választásom ha jön egy illat, egy szín, egy taktus, egy érzés, egy történet, akkor nekiállok megsütöm, megfőzöm. Megpróbálom úgy látni a világot, hogy abban szépség és derű lakik. Egyszerű történeteket és érzéseket főzök bele a tányérba néha ujjongva máskor csendesen. Azt ami örömöt ad és mosolyt csal. Bármit kezdek, mesét keltek. Tudom, más lenne az íze, ha pont akkor és ott mégsem az történne, ami és ennek súlyát is belefőzöm, belesütöm a mindennapokba.
Folyamatosan alakítgatom az alapanyagokat: távoli ízekbe öltöztetem, ellentétbe állítom. Például édest-sóssal.
Egyesítem az ízeket, hogy aztán új dolgok szülessenek, hogy felejthetetlen esszenciát kapjak.
Forrásom a mediterrán világ, de Ázsia is kitágította a látókörömet. Soha nem unok bele, hogy a mindennapi hozzávalókat más kevésbé ismertre, nem tipikusra cseréljem.
Játszom a fűszerekkel. A tálalás, a színek játéka elvégzi a többit és ünnepi külsőt kölcsönöz bármelyik fogásnak.
Idővel szeretném a kudarcaimat is megörökíteni, mert vannak ám bukfenceim is. Ezek minden esetben mulatságos helyzetek… és mert hiteles akarok maradni és azért is mert olyan szegletet kívánok létrehozni amilyen én vagyok: optimista-realista és szélsőséges. Minden elbűvöl vagy undorít.
Főzni, elrontani, újra kezdeni, megosztani, tanulni, felfedezni, elcsábítani…
Emese Fejér | Create your badge
Megosztás:
- Facebookon való megosztáshoz kattintás ide.(Új ablakban nyílik meg)
- Kattintson ide, hogy megoszthassa a Tumblr-en(Új ablakban nyílik meg)
- Kattintson ide, hogy megoszthassa a Pinterest-en(Új ablakban nyílik meg)
- Kattints ide a Twitter-en való megosztáshoz(Új ablakban nyílik meg)
- Megosztom a LinkedInen(Új ablakban nyílik meg)
- Kattints ide a Reddit-en való megosztáshoz(Új ablakban nyílik meg)
- Megosztás: Pocket(Új ablakban nyílik meg)
- Click to share on Skype(Új ablakban nyílik meg)
- Ajánlás egy barátnak email-ben(Új ablakban nyílik meg)
- Kattints ide a nyomtatáshoz(Új ablakban nyílik meg)
2 hozzászólás
Elkészítetted? Megetted? Itt beszámolhatsz és kérdezhetsz is Kilépés a válaszból

Nem törekszem arra, hogy feltétlenül eredeti legyek, oly értelemben, hogy nem csinálok semmit a hatás kedvéért. Csak főzök. Szívböl. Minden tervbe kapaszkodás nélkül. Egyetlen egy céllal: konyhámból csak olyan étel kerüljön a tányérra ami után mindenki megnyalja a száját, amelybe a saját egyéniségem is belekomponálhatom. Mert mindent tányérra komponálok, mert nincs sok más választásom ha jön egy illat, egy szín, egy taktus, egy érzés, egy történet, akkor nekiállok megsütöm, megfözöm.
legfrissebb
kedvelj minket Facebookon
Archívum
- 2020 április
- 2020 március
- 2019 január
- 2018 július
- 2018 március
- 2017 június
- 2017 május
- 2017 április
- 2017 március
- 2017 február
- 2016 november
- 2016 június
- 2016 május
- 2016 április
- 2016 március
- 2016 február
- 2016 január
- 2015 június
- 2015 május
- 2015 március
- 2015 január
- 2014 december
- 2014 november
- 2014 október
- 2014 szeptember
- 2014 július
- 2014 június
- 2014 május
- 2014 április
- 2014 március
- 2014 február
- 2014 január
- 2013 december
- 2013 november
- 2013 október
- 2013 szeptember
- 2013 augusztus
- 2013 július
- 2013 június
- 2013 május
- 2013 április
- 2013 március
- 2013 február
- 2013 január
- 2012 december
- 2012 október
- 2012 szeptember
- 2012 augusztus
- 2012 július
- 2012 június
- 2012 május
- 2012 április
- 2012 március
- 2012 február
- 2012 január
- 2011 december
- 2011 november
- 2011 október
- 2011 augusztus
- 2011 július
- 2011 június
- 2011 április
- 2011 március
- 2011 február
- 2011 január
- 2010 december
- 2010 november
- 2010 október
- 2010 szeptember
A mai Culinartz- délelőttöm eredménye három üveg lime-os-cukkinis-gyömbéres lekvár. Én még egy kevéske levendula virágot is tettem bele. No, és az ebéd! Isteni finom túrós tészta lecsóval.
Folyt.köv. – már kinéztem néhány kipróbálandó receptet. Pedig nem vagyok a háziasszonyok gyöngye, de ezek a különleges ízharmóniák felbátorítottak 🙂 Köszönöm, Culinartz!
Erre nem lehet többet mondani, mint ÖRÖM 🙂 az is a köbön! Bátran a kísérletezéssel és várjuk a beszámolókat is!